Az őszi és téli szezonban, ahogy a levegő relatív páratartalma csökken, és a reggel és este közötti hőmérséklet-különbség növekszik, az üveg függönyfalak és az alumínium panel függönyfalak ragasztott illesztéseinek felülete fokozatosan kiáll és deformálódik a különböző építkezéseken. Még egyes ajtó- és ablakprojekteknél is előfordulhat felületi deformáció és a ragasztott illesztések kiemelkedése a tömítés után ugyanazon a napon vagy néhány napon belül. Ezt a jelenséget a tömítőanyag kidudorodásának nevezzük.
1. Mi a tömítőanyag kidudorodása?
Az egykomponensű, időjárásálló szilikon tömítőanyag kötési folyamata a levegő nedvességtartalmával való reakción alapul. Amikor a tömítőanyag kötési sebessége lassú, a felület megfelelő kikeményedéséhez szükséges idő hosszabb lesz. Amikor a tömítőanyag felülete még nem szilárdult meg kellő mélységig, ha a ragasztóvarrat szélessége jelentősen megváltozik (általában a panel hőtágulása és összehúzódása miatt), a ragasztóvarrat felülete érintett és egyenetlen lesz. Néha a teljes ragasztóvarrat közepén egy kidudorodásról van szó, néha egy folyamatos kidudorodásról, néha pedig egy csavarodott deformációról. A végső kikeményedés után ezek az egyenetlen felületű ragasztóvarratok belül mind tömörek (nem üreges buborékok), amelyeket együttesen "kidudorodásnak" neveznek.
Az alumínium függönyfal ragasztóvarrásának kidudorodása
Az üvegfüggönyfal ragasztóvarrásának kidudorodása
Az ajtó- és ablakszerkezet ragasztóvarratának kidudorodása
2. Hogyan történik a kidudorodás?
A „kidudorodás” jelenségének alapvető oka, hogy a ragasztó jelentős elmozduláson és deformáción megy keresztül a kikeményedési folyamat során, ami olyan tényezők átfogó hatásának eredménye, mint a tömítőanyag kikeményedési sebessége, a ragasztóhézag mérete, a panel anyaga és mérete, az építési környezet és az építési minőség. A ragasztóhézagok kidudorodásának problémájának megoldásához ki kell küszöbölni a kidudorodást okozó kedvezőtlen tényezőket. Egy adott projekt esetében általában nehéz manuálisan szabályozni a környezeti hőmérsékletet és páratartalmat, és a panel anyaga és mérete, valamint a ragasztóhézag kialakítása is meghatározott. Ezért a szabályozás csak a tömítőanyag típusából (ragasztó kimozdulási kapacitása és kikeményedési sebessége) és a környezeti hőmérsékletkülönbség változásából érhető el.
A. A tömítőanyag mozgásképessége:
Egy adott függönyfal projekt esetében a lemezméret, a panelanyag lineáris hőtágulási együtthatója és a függönyfal éves hőmérsékletváltozásának rögzített értékei miatt a tömítőanyag minimális mozgási képessége a beállított hézagszélesség alapján számítható ki. Ha a hézag keskeny, akkor nagyobb mozgási képességű tömítőanyagot kell választani a hézag deformációjának követelményeinek való megfelelés érdekében.
B. A tömítőanyag kötési sebessége:
Jelenleg Kínában az építési hézagokhoz használt tömítőanyag többnyire semleges szilikon ragasztó, amely a kikeményedési kategória szerint oxim- és alkoxi-kötő típusra osztható. Az oxim-szilikon ragasztó kikeményedési sebessége gyorsabb, mint az alkoxi-szilikon ragasztóé. Alacsony hőmérsékletű (4-10 ℃), nagy hőmérsékletkülönbségű (≥ 15 ℃) és alacsony relatív páratartalmú (<50%) építési környezetben az oxim-szilikon ragasztó használata megoldhatja a "kidudorodási" problémák nagy részét. Minél gyorsabb a tömítőanyag kikeményedési sebessége, annál jobban ellenáll a hézag deformációjának a kikeményedési időszak alatt; Minél lassabb a kikeményedési sebesség és minél nagyobb a hézag mozgása és deformációja, annál könnyebben kidudorodik a ragasztóhézag.
C. Az építkezés környezetének hőmérséklete és páratartalma:
Az egykomponensű, időjárásálló építési szilikon tömítőanyag csak a levegő nedvességével reagálva köt meg, így az építési környezet hőmérséklete és páratartalma bizonyos hatással van a kötési sebességére. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hőmérséklet és páratartalom gyorsabb reakciót és kötési sebességet eredményez; az alacsony hőmérséklet és páratartalom lassabb kötési reakciósebességet eredményez, ami megkönnyíti a ragasztóvarrat kidudorodását. Az ajánlott optimális építési feltételek a következők: környezeti hőmérséklet 15 ℃ és 40 ℃ között, relatív páratartalom >50% relatív páratartalom, és a ragasztót nem szabad esős vagy havas időben felhordani. Tapasztalatok alapján, amikor a levegő relatív páratartalma alacsony (a páratartalom hosszú ideig 30% relatív páratartalom körül mozog), vagy nagy a hőmérsékletkülönbség reggel és este között, a nappali hőmérséklet 20 ℃ körül alakulhat (napos időben a napnak kitett alumínium panelek hőmérséklete elérheti a 60-70 ℃-ot), de éjszaka a hőmérséklet csak néhány Celsius fok, így a függönyfalak ragasztóillesztéseinek kidudorodása gyakoribb. Különösen nagy anyagi lineáris hőtágulási együtthatókkal és jelentős hőmérsékleti deformációval rendelkező alumínium függönyfalak esetében.
D. Panel anyaga:
Az alumíniumlemez egy gyakori panelanyag, nagyobb hőtágulási együtthatóval, lineáris hőtágulási együtthatója 2-3-szorosa az üvegének. Ezért az azonos méretű alumíniumlemezek nagyobb hőtágulással és összehúzódási deformációval rendelkeznek, mint az üveg, és hajlamosabbak a nagy hőmozgásra és kidudorodásra a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbség változása miatt. Minél nagyobb az alumíniumlemez mérete, annál nagyobb a hőmérsékletkülönbség okozta deformáció. Ez az oka annak is, hogy ugyanaz a tömítőanyag bizonyos építkezéseken kidudorodhat, míg egyes építkezéseken nem. Ennek egyik oka a függönyfalpanelek méretének különbsége lehet a két építkezés között.
3. Hogyan akadályozható meg a tömítőanyag kidudorodása?
A. Válasszon viszonylag gyors kötési sebességű tömítőanyagot. A kötési sebességet főként a tömítőanyag összetétele határozza meg a környezeti tényezők mellett. Javasoljuk, hogy cégünk „téli gyorsan száradó” termékeit használja, vagy a kötési sebességet külön állítsa be az adott felhasználási környezethez, hogy csökkentse a kidudorodás valószínűségét.
B. Építési idő kiválasztása: Ha a hézag relatív deformációja (abszolút deformáció/hézagszélesség) túl nagy az alacsony páratartalom, a hőmérsékletkülönbség, a hézag mérete stb. miatt, és bármilyen tömítőanyagot is használnak, az továbbra is kidudorodik, mit kell tenni?
1) Felhős napokon a lehető leghamarabb el kell kezdeni az építést, mivel a nappal és az éjszaka közötti hőmérséklet-különbség kicsi, és a ragasztott illesztés deformációja is csekély, így kevésbé hajlamos a kidudorodásra.
2) Megfelelő árnyékolási intézkedéseket kell tenni, például porhálóval kell letakarni az állványzatot, hogy a panelek ne legyenek közvetlenül kitéve a napfénynek, csökkenteni kell a panelek hőmérsékletét, és minimalizálni kell a hőmérsékletkülönbségek okozta illesztési deformációt.
3) Válassza ki a megfelelő időpontot a tömítőanyag felviteléhez.
C. A perforált hátlap használata elősegíti a légáramlást és felgyorsítja a tömítőanyag kötési sebességét. (Előfordulhat, hogy a túl széles habszivacs rúd benyomódik és deformálódik az építés során, ami szintén kidudorodást okoz).
D. Vigyen fel egy második ragasztóréteget a hézagra. Először vigyen fel egy konkáv ragasztóhézagot, várja meg, amíg 2-3 napig megszilárdul és rugalmassá válik, majd vigyen fel egy réteg tömítőanyagot a felületére. Ez a módszer biztosítja a felület simaságát és esztétikáját a ragasztóhézagnak.
Összefoglalva, a tömítőanyaggal történő kivitelezés utáni „kidudorodás” jelensége nem a tömítőanyag minőségi problémája, hanem különféle kedvezőtlen tényezők kombinációja. A tömítőanyag megfelelő kiválasztása és a hatékony építési megelőző intézkedések jelentősen csökkenthetik a „kidudorodás” előfordulásának valószínűségét.
[1] 欧利雅. (2023).小欧老师讲解密封胶“起鼓”原因及对应措施.
Nyilatkozat: Néhány kép az internetről származik.
Közzététel ideje: 2024. január 31.
