Az őszi-téli szezonban a levegő relatív páratartalmának csökkenésével, valamint a reggeli és esti hőmérséklet-különbség növekedésével az üvegfüggönyfalak és az alumínium paneles függönyfalak tapadó hézagainak felülete fokozatosan kiállóvá és deformálódni fog a különböző építkezéseken. . Még egyes ajtó- és ablakprojekteknél is előfordulhat felületi deformáció és a ragasztóhézagok kiemelkedése a tömítést követő napon vagy néhány napon belül. Nevezzük a tömítőanyag kidudorodásának jelenségét.
1. Mi a tömítőanyag kidudorodása?
Az egykomponensű konstrukciós időjárásálló szilikon tömítőanyag kikeményedési folyamata a levegő nedvességével való reakción alapul. Ha a tömítőanyag kikeményedési sebessége lassú, a megfelelő felületi kötési mélységhez szükséges idő hosszabb lesz. Amikor a tömítőanyag felülete még nem szilárdult meg kellő mélységig, ha a ragasztóvarrat szélessége jelentősen megváltozik (általában a panel hőtágulása és összehúzódása miatt), a ragasztóvarrat felülete érintett és egyenetlen lesz. Néha kidudorodás a teljes ragasztóvarrat közepén, hol összefüggő kidudorodás, hol csavart deformáció. A végső kikeményedés után ezek az egyenetlen felületű ragasztóvarratok belül mind szilárdak (nem üreges buborékok), együttesen "kidudorodó"-nak nevezik.
Alumínium függönyfal ragasztóvarrásának kidudorodása
Üvegfüggönyfal ragasztóvarrásának kidudorodása
Az ajtó- és ablakszerkezet ragasztóvarrásának kidudorodása
2. Hogyan történik a kidudorodás?
A "kidudorodás" jelenségének alapvető oka, hogy a ragasztó jelentős elmozduláson és deformáción megy keresztül a kikeményedési folyamat során, ami olyan tényezők átfogó hatásának eredménye, mint a tömítőanyag kötési sebessége, a ragasztóhézag mérete, a panel anyaga és mérete, az építési környezet és az építés minősége. A ragasztóvarratok kidudorodásának megoldásához ki kell küszöbölni a kidudorodást okozó kedvezőtlen tényezőket. Egy bizonyos projektnél általában nehéz manuálisan szabályozni a környezet hőmérsékletét és páratartalmát, és a panel anyaga és mérete, valamint a ragasztóhézag kialakítása is meghatározásra került. Ezért a szabályozás csak a tömítőanyag típusától (ragasztó elmozdulási képessége és kötési sebessége) és a környezeti hőmérséklet különbség változásaiból érhető el.
A. A tömítőanyag mozgási képessége:
Egy adott függönyfal projektnél a lemezméret, a panelanyag lineáris tágulási együtthatója és a függönyfal éves hőmérsékletváltozásának fix értékei miatt a beállított fugaszélesség alapján kiszámítható a tömítőanyag minimális mozgási képessége. Ha a hézag keskeny, nagyobb mozgásképességű tömítőanyagot kell választani, hogy megfeleljen a hézag deformációjának követelményeinek.
B. A tömítőanyag kötési sebessége:
Jelenleg Kínában az építési hézagokhoz használt tömítőanyag többnyire semleges szilikon ragasztó, amely a kikeményedési kategória szerint oxim és alkoxi keményedés típusra osztható. Az oxim szilikon ragasztó kötési sebessége gyorsabb, mint az alkoxi szilikon ragasztóé. Alacsony hőmérsékletű (4-10 ℃), nagy hőmérséklet-különbségű (≥ 15 ℃) és alacsony relatív páratartalmú (<50%) építési környezetben az oxim-szilikon ragasztó használata megoldhatja a legtöbb „kidudorodó” problémát. Minél gyorsabb a tömítőanyag kötési sebessége, annál erősebb a képessége, hogy ellenálljon a hézag deformációjának a kötési időszak alatt; Minél lassabb a kötési sebesség, és minél nagyobb a hézag mozgása és deformációja, annál könnyebben domborodik ki a ragasztóanyag.
C. Az építkezés környezetének hőmérséklete és páratartalma:
Az egykomponensű építési időjárásálló szilikon tömítőanyag csak a levegő nedvességével reagálva tud megkötni, így az építési környezet hőmérséklete és páratartalma bizonyos mértékben befolyásolja a kötési sebességét. Általánosságban elmondható, hogy a magasabb hőmérséklet és páratartalom gyorsabb reakciót és kikeményedési sebességet eredményez; Az alacsony hőmérséklet és páratartalom lassabb kötési reakciósebességet eredményez, ami megkönnyíti a ragasztóvarrat kidudorodását. Az ajánlott optimális építési feltételek: 15 ℃ és 40 ℃ közötti környezeti hőmérséklet, relatív páratartalom >50% relatív páratartalom, és a ragasztó nem alkalmazható esős vagy havas időben. Tapasztalatok alapján, ha a levegő relatív páratartalma alacsony (a páratartalom sokáig 30% relatív páratartalom körül mozog), vagy nagy a hőmérséklet-különbség a reggel és este között, a nappali hőmérséklet 20 ℃ körül alakulhat (ha napos az idő, a napfénynek kitett alumínium panelek hőmérséklete elérheti a 60-70 ℃-ot), de az éjszakai hőmérséklet csak néhány Celsius-fok, ezért a függönyfal kidudorodik a ragasztós ízületek gyakoribbak. Különösen nagy lineáris tágulási együtthatójú és jelentős hőmérsékleti deformációjú alumínium függönyfalakhoz.
D. Panel anyaga:
Az alumíniumlemez elterjedt panelanyag, nagyobb hőtágulási együtthatóval, lineáris tágulási együtthatója 2-3-szorosa az üvegnek. Ezért az azonos méretű alumíniumlemezek hőtágulása és összehúzódási deformációja nagyobb, mint az üvegeké, és hajlamosabbak a nagy hőmozgásra és kidudorodásra a nappali és éjszakai hőmérséklet-különbség változása miatt. Minél nagyobb az alumíniumlemez mérete, annál nagyobb a hőmérséklet-különbség változása okozta deformáció. Emiatt is előfordulhat, hogy ugyanaz a tömítőanyag kidudorodhat bizonyos építkezéseken, míg egyes építkezéseken nem. Ennek egyik oka a függönyfal panelek méretbeli különbsége lehet a két építkezés között.
3. Hogyan lehet megakadályozni a tömítőanyag kidudorodását?
V. Válasszon egy viszonylag gyors kötési sebességű tömítőanyagot. A kötési sebességet a környezeti tényezőkön túlmenően magának a tömítőanyagnak a képletjellemzői határozzák meg. Cégünk "téli gyorsszárító" termékeinek használata, vagy a kikeményedési sebesség külön beállítása az adott felhasználási környezethez, a kidudorodás valószínűségének csökkentése érdekében.
B. Építési idő kiválasztása: Ha a hézag relatív alakváltozása (abszolút alakváltozás/fugaszélesség) túl nagy az alacsony páratartalom, hőmérséklet-különbség, hézagméret stb. miatt, és bármilyen tömítőanyagot használunk is, akkor is kidudorodik, mi meg kell tenni?
1) Felhős napokon a lehető leghamarabb el kell kezdeni az építkezést, mivel kicsi a nappali és éjszakai hőmérséklet-különbség, és kicsi a ragasztóanyag deformációja, így kevésbé hajlamos a kidudorodásra.
2) Tegye meg a megfelelő árnyékolási intézkedéseket, például használjon porhálót az állványzatok lefedésére, hogy a paneleket ne érje közvetlenül a napfény, csökkentse a panelek hőmérsékletét, és minimalizálja a hőmérséklet-különbségek okozta hézagdeformációt.
3) Válassza ki a megfelelő időpontot a tömítőanyag felhordásához.
C. A perforált hátlap használata megkönnyíti a levegő keringését és felgyorsítja a tömítőanyag kötési sebességét. (Néha, mivel a habrúd túl széles, a habrúd benyomódik és deformálódik az építés során, ami szintén kidudorodáshoz vezet).
D. Vigyen fel egy második ragasztóréteget a hézagra. Először hordjunk fel egy homorú ragasztóanyagot, várjuk meg, amíg megszilárdul és 2-3 napig rugalmas lesz, majd vigyünk fel egy réteg tömítőanyagot a felületére. Ezzel a módszerrel biztosítható a felületi ragasztóhézag simasága és esztétikája.
Összefoglalva, a tömítőanyag építése utáni "dudorodás" jelensége nem a tömítőanyag minőségi problémája, hanem különböző kedvezőtlen tényezők kombinációja. A tömítőanyag helyes megválasztása és a hatékony építési megelőző intézkedések jelentősen csökkenthetik a „kidudorodás” előfordulásának valószínűségét.
[1] 欧利雅. (2023).小欧老师讲解密封胶“起鼓”原因及对应措施.
Állítás: néhány kép az internetről származik.
Feladás időpontja: 2024. január 31
